Az áfatörvény bosszúja: éveken át aggódhat miatta

Bár már 2015. július 1-jével életbe léptek az időszakonkénti elszámolás, fizetés új szabályai a könyvviteli, könyvvizsgálati, adótanácsadási szolgáltatást nyújtók körében, s hamarosan (2016.01.01-től) a többi adózó is áttér az új szabályok alkalmazására, mégis lehetnek olyanok, akik számára a régi szabályok még jó ideig emlékezetesek maradhatnak.

 A cikk elolvasása kb. 3 percet vesz igénybe.

2015. július 1-jével lépett életbe a részletfizetésre, a határozott időre szóló elszámolások kapcsán keletkező adófizetési kötelezettség időpontjának meghatározására vonatkozó, az áfatörvény [2007. CXXVII.tv.] 58/A.§-ában rögzített új szabály a fenti adózói körben, amely megszünteti az ezen ügyleteknél bevésődött „teljesítés időpontja = fizetési határidő” kapcsolatot, s helyette a „teljesítés időpontja = az elszámolással vagy fizetéssel érintett időszak utolsó napja” összefüggést rendszeresíti újfent. 

Most azonban mégsem az új, hanem a régi rendelkezés kapcsán tekintek vissza a szabályozásra.

Bár a régi (és még jelenlegi) szabály 2008. január 1. óta része életünknek, s napjai már meg vannak számlálva, mégis úgy tűnik, sokaknak okozhat a jövőben is kellemetlen meglepetést e paragrafus 2008-2015 között szövegezése. Mégpedig egy-egy adóellenőrzés alkalmával. Nézzük, miről is van szó.

Az áfatörvény vonatkozó passzusa az alábbiakat rögzíti:

„58. § (1) Termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása esetében, ha a felek részletfizetésben vagy határozott időre szóló elszámolásban állapodtak meg, teljesítés az ellenérték megtérítésének esedékessége, amelyre az adott részlet vagy elszámolás vonatkozik.”

Abban az esetben, ha az adózó ennek megfelelően állította ki a számlát, de utóbb kiderül, hogy annak valamely adata hibás, hiányos, akkor szerencsére kisebb a valószínűsége az új számla – a helyesbítő számla, számlával egy tekintet alá eső bizonylat – hibás kiállításának, mivel az eredeti számlán megjelenik az eredeti fizetési határidő és az azzal egyező teljesítési időpont is.

Nem ennyire egyértelmű a helyzet azonban, ha az adózó csak később, számlakibocsátási határidőn túl (pl. 2015 nyarán egy 2014 őszi ügylet esetében) észleli, hogy egy 58.§ alá tartozó ügyletről nem állított ki számlát. Tehát fizetés sem történt a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részéről. … és ez az a körülmény, ami elvonhatja a figyelmet arról, hogy miként is kell értelmezni az áfatörvény 58.§-ának szabályát egy ilyen esetben.

Állítsuk ki virtuálisan a számlát!

Az utólag kibocsátandó számlán ami nem kérdéses az a számla kiállításának kelte (amikor készítjük a számlát). Ezt követően sokan a szerződés szerinti 8, 15, 30, stb. napos fizetési határidő beállítására fókuszálnak. Ezt – egy jövőbeni időpontot - megadják (vagy a program automatikusan hozza), majd szó szerint követve az 58.§ rendelkezéseit megadják a teljesítés időpontját: egyezően a jövőbeli időpontot jelölő fizetési határidővel.

Itt álljunk meg.

Biztosan jó ez így?

Ha szó szerint – és csak a szavak formai megjelenése alapján – tekintjük a szabályt, akkor jó lehet. Ám ha tartalmilag és a szabályozási szándékot is figyelembe véve tekintjük, kijelenthető, hogy nem megfelelő. Ez egy olyan megoldás a számlakibocsátó részéről, amely bizonyosan adókülönbözetet, és esetlegesen adóbírságot eredményez nála. Ennek oka pedig az, hogy ezzel az értelmezéssel az adózó eltolja egy későbbi időpontra az ügylet kapcsán keletkező adófizetési kötelezettségét; véletlenül vagy szándékosan.

Ilyesmire azonban a jogszabály nem ad lehetőséget.

Az 58.§ az ügylet áfatörvénybeli teljesítés időpontját, mint adófizetési kötelezettség keletkezésének időpontját nem teszi függővé attól, hogy megtörtént-e a számlakibocsátás vagy sem. Éppen ezért későbbi számlakibocsátás esetén is az eredeti teljesítési időpont lenne az irányadó, ez határozza meg, hogy melyik bevallásban kell szerepeltetnie a számlakibocsátó adózónak a számlát.

Akkor mégis, hogyan hidalható át a probléma?

Ismert az, hogy mely időszakra vonatkozó ügylet számlázása maradt el, mikor kellett volna elszámolniuk az ezen időszaki teljesítésről a feleknek, de nem ismert, hogy mikor állította volna ki az adózó a számlát, ha kiállította volna. Ugyanakkor a 163.§ szabályozza, hogy mikor, milyen időtartamon belül kellett volna kibocsátania a számlázásra kötelezett félnek a számlát. A 15 napos számlakibocsátási határidőt alapul véve, így pl. a megelőző havi teljesítményről a következő hónap legkésőbb 15. napjáig bocsátotta volna ki a számlát az adózó. Ezen időpontot - pl. a 15-ét - alapul véve határozhatná meg az adózó az utólagos számlakibocsátás szerződéses feltételeket alapul vevő fizetési határidejét, s az így adódó teljesítési időpont eredményezhet számára megfelelőnek tekinthető „eredeti” teljesítési időpontot ezen esetekben. … és ez az eljárás eredményezheti azt is, hogy az ügylet kapcsán az áfafizetési kötelezettsége a megfelelő áfa-bevallási időszakban jelentkezzen.

Ez ugyanakkor azzal jár, hogy számlára egy már múltbeli fizetési határidő kerül. Adójogilag ez nem probléma, mivel a fizetési határidő nem kötelező eleme a számlának, másrészt a számviteli elszámolások kapcsán sem okozhat problémát, hiszen a számviteli törvény [2000. évi C. tv.] 167.§ (1) bek. d) pontja értelmében a könyvviteli elszámolást közvetlenül alátámasztó bizonylaton fel kell tüntetni azt az időpontot vagy időszakot, amelyre a bizonylat adatait vonatkoztatni kell. A partnert pedig akár a számla kísérőlevelében is lehetne tájékoztatni az utólagosan kibocsátott bizonylat fizetési határidejéről, de más megoldás is szóba jöhet.

A számlakibocsátó tehát adókockázatot vállal, ha egy korábban kibocsátani elmulasztott részletfizetéses vagy határozott elszámolás alá tartozó utólagosan kibocsátandó számla esetén szó szerint értelmezi az 58.§ rendelkezését, s a jövőbeli fizetési időponthoz igazítja a teljesítési időpont adatot.

Az ilyen utólagosan kibocsátandó számlák megfelelőségét természetszerűleg a befogadóknak is szükséges gondosan áttekinteniük, hiszen ők adólevonási jogot gyakorolnának vele. Ezáltal ők is adókockázatot vállalnak h korrigálás nélkül befogadják az ilyen számlákat, kivéve, ha legkésőbb egy adóeljárással egyidejűleg már rendelkeznek a megfelelően javított számlákkal [C-368/09. sz. Pannon Gép Centrum Kft. ügy].

Mindezek miatt – amennyiben volt utólagos számlakiállítás a társaságnál, vagy befogadtak ilyen számlát, érdemes áttekinteni, hogy megfelelően került-e sor az érintett számlák kibocsátására vagy módosítására, mert komoly adójogi következménye lehet, ha ezt a hibát az adóhatóság tárja fel.

 

(A cikk megjelent a HVG Adózónán.)


Legfrissebb híreink

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Moss rendszer – elektronikus szolgáltatások

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek. Kell-e az egyéni vállalkozónak...

Bővebben..

Fordított áfa és arányosítás

Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított...

Bővebben..

Áfafizetési kötelezettség

Egy magyar motorforgalmazó kft. cross motorokat értékesít EU tagállam magánszemélyeinek, akik útlevéllel igazolják személyazonosságukat, aláírásukkal vállalják, hogy saját országukban eleget tesznek az áfafizetési kötelezettségüknek. A kft. áfamentes számlát állít ki...

Bővebben..

Nyugta kiállítása

Utazási iroda saját szervezésű utakat online foglaláson keresztül is értékesít. Ebben az esetben a fizetés módja paypal vagy bankkártyás. A 900 ezer forint alatti szolgáltatásoknál, ha a vevő nem kéri...

Bővebben..

EU-n kívüli szoftverértékesítés

Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése?

Bővebben..

Dropshipping: amerikai megbízó, magyar bizományos

Létre szeretnék hozni egy webshopot. Saját tervezésű polókat árulnék dropship módon (bizományosi ügylet) magánszemélyek részére. Én magam csak a designokat tervezném és az értékesítést végezném. Az “üres” pólók beszerzését, design-ok...

Bővebben..

Közösségi termékértékesítés – webáruház

Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak...

Bővebben..

Kérdezzen, s mi válaszolunk! Az online információs szolgálat oldalon könnyen megválaszolható adózási kérdésekre kaphat választ jelképes díj ellenében. Ha nekünk rutin az, ami Önnek problémát jelent, szívesen segítünk e formában gyorsan és egyszerűen.

Tovább az online információs szolgálathoz...

InterTax Pro Kft.

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet