Láncügylet - ne féljünk tőle!

Bár a láncügyletek adójogi megítélése többnyire nem nehéz, mert logikus rendszer mentén történik, mégis még ma is az áfaügyletek egyik mumusa. Kétségtelen, hogy sokszor az információk korlátozott rendelkezésre állása, a hiányos vagy hiányzó dokumentációk, a "nem látott láncszem" problematikája, és az, hogy a láncügyletek gyakorta szereplői adóvisszaélést megvalósító ügyletfolyamoknak, érthetően kockázatossá teszik ezen ügyleteket. A kockázatok kizárólag úgy csökkenthetők, ha minél több információt igyekszünk begyűjteni, minél pontosabban rögzítjük a megállapodásokban, kísérőokiratokban a részleteket, illetve ami még fontosabb, hogy stabil alapokon nyugszik a szabály alkalmazására irányuló ismeretünk.

 A cikk elolvasása kb. 3,5 percet vesz igénybe.

Ez utóbbihoz, a szabályok megfelelő alkalmazásának erősítéséhez igyekszik hozzájárulni e bejegyzés egy példán keresztül.

Kérdés:

Magyar cég (B) árut vásárol egy francia cégtől (A), melyet egy szlovén illetőségű partnere (C) részére értékesít, majd C partner továbbértékesíti az árut magyar partnerének (D). A szállítmány A-tól egyenesen D-hez kerül, azaz B és D illetőségi területére. A fuvar bonyolítója A, de B megbízásából a szállítás költségeit is B viseli oly módon, hogy A továbbszámlázza a fuvarköltséget szerződés alapján. A és B kapcsolt vállalkozás.

A kérdés az lenne, hogy milyen áfaszabályok vonatkoznak egyes szereplőkre, illetve milyen szabályok alkalmazhatók az ügyletre vonatkozóan?

Ha az ügylet meghatároz ilyet, van-e választási lehetősége B-nek és C-nek, milyen speciális áfaszabályok vonatkoznak B-re és C-re?

Mennyiben lesz más az ügylet áfaszempontból, ha az áru C-hez megy és nem D-hez, ez esetben B szempontjából lezárul az ügylet?

A fuvarozással kapcsolatban milyen elvek mentén állapítható meg, hogy ki volt a fuvar szervezője, illetve bonyolítója? Ez esetben hogyan állapítható meg, hogy B a fuvar bonyolítója, és a főszabállyal ellentétben B nem, mint vevő, hanem, mint eladó fuvaroztat? Köszönöm a válaszukat előre is!

 

Válasz:

Mindenekelőtt szeretném előre bocsátani, hogy a kérdésben szereplő felvetésre csak a tényállás, az ügyletre vonatkozó részletek ismeretében adható körültekintő válasz.

A láncértékesítés teljesítési helyének megállapítására az áfatörvény [2007. évi CXXVII. tv.] alábbi szabályai az irányadók:

25. § Abban az esetben, ha a terméket küldeményként nem adják fel vagy nem fuvarozzák el, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék az értékesítés teljesítésekor ténylegesen van.

26. § Abban az esetben, ha a küldeménykénti feladást vagy a fuvarozást akár az értékesítő, akár a beszerző vagy – bármelyikük javára – más végzi, a termék értékesítésének teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van.

27. § (1) Abban az esetben, ha a terméket többször értékesítik oly módon, hogy azt közvetlenül a sorban első értékesítőtől a sorban utolsó beszerző nevére szóló rendeltetéssel adják fel küldeményként vagy fuvarozzák el, a 26. § kizárólag egy termékértékesítésre alkalmazható.

(2) Ha az (1) bekezdésben említett esetben van a sorban olyan beszerző, aki (amely) egyúttal értékesítőként a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását maga vagy – javára – más végzi, úgy kell tekinteni, mint aki (amely) a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását beszerzőként végzi, illetőleg arra másnak, beszerzőként adott megrendelést, kivéve, ha bizonyítja, hogy a termék küldeménykénti feladását vagy fuvarozását értékesítőként végzi, illetőleg arra másnak értékesítőként adott megrendelést.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott termékértékesítések közül azokra, amelyek

a) megelőzik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék – a beszerző nevére szóló rendeltetéssel – a küldeménykénti feladásakor vagy a fuvarozás megkezdésekor van;

b) követik azt a termékértékesítést, amelynek teljesítési helye megállapítására a 26. § alkalmazandó, a teljesítési helye az a hely, ahol a termék a küldeménykénti megérkezésekor vagy a fuvarozás befejezésekor van.

A kérdésében leírtak alapján az áruk a francia eladótól a magyar végső vevőhöz kerülnek; ebből kifolyólag a francia és a magyar áfaszabályok fogják meghatározni az ügyletek áfakezelését. Fontos, hogy az értékesítések teljesítési helyét egyenként kell megítélni.

A leírás szerint a fuvarozást a „B” magyar szereplő szerződésen alapuló megbízásából végzi „A”, és a fuvarköltséget „A” át is hárítja „B”-re.

Ebből kifolyólag azon ügyletek egyike lehet mentesítve az adó alól, amelyben „B” részt vesz. Mivel Közösség területén megvalósuló ügyletről van szó, ezért az adómentesítés közösségen belüli adómentes termékértékesítés jogcím alatt történhet.

„B” két ügyletben vesz részt, tehát potenciálisan két olyan ügylet van, amelyek egyike adómentes lehet: az „A”-val bonyolított ügyletben vevőként vesz részt, a „C”-vel megvalósított ügyletben pedig eladóként vesz részt.

Amennyiben az „A” és „B” közötti ügylet lesz a közösségi termékértékesítés-beszerzés címen adó alól mentesített ügylet, akkor minden más ügylet („B” à „C”, „C” à „D”) a magyar áfatörvény hatálya alá tartozó belföldi adóköteles értékesítésként kezelendő. Amennyiben a „C” szlovén partner nem magyar áfaalany, nincs magyar adószáma, akkor a beszerzési és értékesítési ügyletben megjelelő magyar adókötelezettsége teljesítése érdekében be kell jelentkeznie adóalanynak Magyarországon.

Amennyiben a „B”és „C” közötti ügyletet választja „B” adómentes közösségi ügyletnek, akkor az „A” és „B” közötti ügylet francia belföldi áfás ügylet, a „B” és „C” közötti ügylet „B” francia adószáma alatt megvalósított közösségi értékesíts „C”, mint magyar adószáma alatti vevő felé. Ez esetben tehát „B”-nek rendelkeznie kell francia adószámmal. A „C” és „D” közötti ügylet továbbra is a magyar áfatörvény hatálya alá tartozó belföldi adóköteles értékesítésként kezelendő.

A 27. § (2) bekezdésében foglaltak értelmében a lánc valamely közbenső szereplője által végzett fuvarozás esetén azt a törvényi vélelmet állítja fel, hogy e közbenső szereplő beszerzőként végzi a fuvarozást, tehát az az ügylet tekinthető adó alól mentesített ügyletnek, amelyben beszerzőként vesz részt. Ez a példa szerint az „A” és a „B” között megvalósuló ügylet. Ezt a törvényi vélelmet kizárólag az adózó saját maga döntheti meg. A megdöntés bizonyítéka lehet a felek közti megállapodás tartalma, az adóalany erre utaló, az eladónak tett nyilatkozata, és a megfelelő adószám használata az ügylet során.

Abban az esetben, ha az áru „C”-hez megy, a helyes adójogi kezelés nem vizsgálható érdemben, mivel nem tartalmaz minden információt ezen opcióra vonatkozóan a kérdés. Az elmondható, hogy amennyiben a „C” és „D” közötti ügylet fuvarozással jár, akkor a láncügylet „C”-nél befejeződik, a „D” felé történő értékesítés önálló ügyletnek fog minősülni. Abban az esetben azonban, ha ezen értékesítés nem jár fuvarozással, akkor vita tárgyát képezheti egy adóellenőrzés során, hogy önállóan vagy a láncértékesítés részeként megítélendő ügyletről van szó. Mindazonáltal, feltételezve, hogy e másik alternatívánál is Magyarországra érkezik „C-hez az áru, a fenti vitatott helyzet nem eredményez eltérő adójogi megítélést, egyéb esetében azonban eredményezhet.

Szükségesnek tartom még hangsúlyozni, hogy a láncon belüli adó alól mentesíthető ügylet nem a láncértékesítés okán mentesíthető az adó alól, hanem amiatt, hogy közösségi értékesítés valósul meg. Ebből kifolyólag csak akkor tekinthető jogszerűen adómentesként kezelt ügyletnek ezen értékesítés, ha a közösségi adómentes értékesítés jogszabályi feltételei fennállnak, a magyar szabályozás szerint a 89.§-beli feltételek teljesülnek. Ha nem teljesülnek ezen feltételek, akkor ezen ügyletet is adóköteles értékesítésként kell kezelni.

A láncügyletek a legnagyobb körültekintés mellett is jelentős kockázatot hordozó ügyletek, ezért javaslom, hogy mindenképpen egyeztessék a pontos adójogi kezelést a szerződések, dokumentumok részletes áttekintésével együtt adószakemberre is.

 

A bejegyzés megjelent a HVG Adózóna Kérdés-Válasz oldalán.

 


TaxFlash

Íratkozzon fel hírlevelünkre!

Legfrissebb híreink

A transzferár gyakorlat aktuális kockázati pontjai

A legnagyobb adókockázattal párosuló terület ma a transzferárazás. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazásával kapcsolatos szankciók kiemelkedőek, a kiszabott adóhiány és a bírságok éves összege drasztikusan emelkedik. A transzferár kockázatoknak...

Bővebben..

Nyugdíjlimit: van vagy nincs?

Egyik munkatársunk nyugdíjas lett. A nők 40 éves munkaviszonya szabállyal mehetett el nyugdíjba. Szeretnénk továbbra is együtt dolgozni. A nyugdíjtörvény 83/B §-a szerint figyelni kell a kereseti korlátot, ami a...

Bővebben..

Transzferár - mit jelent a szokásos piaci ár elve?

A kapcsolt vállalkozás ügyleteiben alkalmazott árat a szokásos piaci ár elve alapján kell meghatározni. Mit jelent ez?

Bővebben..

Transzferár ellenőrzés - adóhatóság jogai és kötelezettségei

A transzferár ellenőrzések során az OECD Transzferár Irányelvek adóhatóságra vonatkozó fejezetének rendelkezéseit hogyan kell figyelembe venni? Az adóhatóságoknak nem csak a magyar adóeljárási szabályokat kell(ene) betartaniuk?

Bővebben..

Transzferár - OECD Transzferár irányelvek és a társasági adótörvény (tao) kapcsolata

A kapcsolt vállalkozások transzferárazás során hogyan kell értelmezni az OECD Transzferár Irányelvek és a tao törvény kapcsolatát? Különösen, hogy a transzferár kötelezettségek pontos szempontjait a magyar szabályok nem tartalmazzák.  

Bővebben..

Transzferár ellenőrzés - mit hogyan szankcionálhat az adóhatóság?

Egyre gyakoribbak a megállapítással, adóalap kiigazítással párosuló transzferár ellenőrzések; ezt a kérdést kaptuk. "Cégünknél adóellenőrzés volt. Transzferár dokumentációnk nem felelt meg minden tekintetben a PM/NGM rendeletnek, az hiányos volt. Az adóhatóság...

Bővebben..

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Megbízható adózó? Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Moss rendszer – elektronikus szolgáltatások

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek. Kell-e az egyéni vállalkozónak...

Bővebben..

Gyakorlati tanácsok a mindennapi munka során gyakrabban megjelenő kérdések, problémák megoldásához, téves szabályértelmezésből adódó, hibás végrehajtáshoz, kapcsolódó adókockázatok kiküszöböléséhez.

Bővebben...

InterTax Pro

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet