Külföldi munkavállaló, magyar munkáltató?

Cégünk svéd anyavállalatunk gépeit értékesíti és szervizeli Magyarországon. Az anyavállalat kérésére Szerbia területén is folytatnunk kellene ezt a tevékenységet. Lehetőségünk van-e arra, hogy a magyar vállalat alkalmazásába felvegyünk egy szerb munkavállalót, aki ott végezné a szervizelési tevékenységet, vagy ehhez mindenképpen céget kell ott alapítanom?

A cikk elolvasása kb. 2 percet vesz igénybe.

Alapvetően nincsen akadálya annak, hogy egy magyar vállalkozásnak Szerbiában foglalkoztatott szerb munkavállalója legyen. A munkavállalásra vonatkozó szabályok esetében jellemzően a munkavégzés helye szerinti jogszabályok az irányadók. Éppen ezért a megkötni tervezett munkaszerződést célszerű mind a magyar, mind pedig a szerb Munkatörvénykönyve szabályai alapján áttekinteni és ezek együttese alapján kialakítani azt. Célszerű – szintén szerződés megkötését megelőzően – a javadalmazás elemeit és a munkavégzés sajátos körülményeit (külföldi foglalkoztató) is figyelembe véve adójogilag is áttekinteni, hogy ne később – pl. bérszámfejtéskor – derüljön ki, hogy egyes bérelemeket, költségtérítéseket a magyar és a szerb jog eltérően kezel, és mint ilyen pl. a szerb szabályok szerinti bérszámfejtés kihatással van a megállapodás szerinti nettó bérre is. Szintén szükséges áttekinteni az eljárási szabályokat, mert előfordulhat, hogy a foglalkoztatás kapcsán megjelenő szerb adókötelezettségek eljárásjogi kötelezettséget tesznek a munkavállalóra (a külföldi foglalkoztató kötelezettségeit), és ha ilyen van, ezzel kapcsolatos kötelezettségekkel összefüggésben is indokolt lehet a munkaszerződésben bizonyos kérdéseket szabályozni.

Alapvetően az sem feltétlenül szükséges, hogy céget alapítsanak a tevékenységre, más módon is megoldható jogszerűen a tevékenység végzése. Az azonban a felvázoltak szerinti megvalósítás mellett szinte bizonyos, hogy a tevékenység – főként a szervizelés miatt – telephelyet fog keletkeztetni Szerbiában valószínűsíthetően áfában és jövedelemadóban (pl. TAO-hoz hasonló adó) egyaránt, így nagyon valószínű, hogy a tevékenységet „tisztán” magyar adóilletőséggel nem fogja tudni végezni a társaság. A magyar és közösségi szabályok alapján valószínűsíthető, hogy la. egy fióktelepet szükséges létrehozni a tervezett  tevékenységre. Amennyiben ez a szerb nemzeti szabályok alapján is így van, akkor viszont a foglalkoztatás kérdése egyszerűbb lehet, mivel ez esetben a fióktelep foglalkoztathatja a szerb munkavállalót, és adó- és egyéb jogilag ez olyan lesz, mint bármely más szerb cég általi foglalkoztatás.

A konkrét megvalósítás, a cég, cégcsoport szándékainak leginkább megfelelő megvalósíthatóság érdekében éppen e két területet szükséges a magyar-szerb kettős adóztatási egyezmény ill. az OECD Modellegyezmény Kommentárja, valamint a szerb belső, nemzeti szabályok alapján körbejárni, megvizsgálni épp e két területet: munkajog és telephely, letelepedés, vagy épp annak elkerülése kérdése.

Amint talán az előzőekből látható is, a két terület egymásra is kölcsönhatással van, így indokolt együttesen áttekinteni minden – a kérdésben nem megjelenő - részletre kiterjedően. Az áttekintést célszerű megvizsgálni a magyar fél szemszögéből is, mit jelent, mivel jár ez a magyar cég számára, illetve a szerb szabályok alapján is szükséges tekinteni.


TaxFlash

Íratkozzon fel hírlevelünkre!

Legfrissebb híreink

A transzferár gyakorlat aktuális kockázati pontjai

A legnagyobb adókockázattal párosuló terület ma a transzferárazás. A kapcsolt vállalkozások közötti ügyletek árazásával kapcsolatos szankciók kiemelkedőek, a kiszabott adóhiány és a bírságok éves összege drasztikusan emelkedik. A transzferár kockázatoknak...

Bővebben..

Nyugdíjlimit: van vagy nincs?

Egyik munkatársunk nyugdíjas lett. A nők 40 éves munkaviszonya szabállyal mehetett el nyugdíjba. Szeretnénk továbbra is együtt dolgozni. A nyugdíjtörvény 83/B §-a szerint figyelni kell a kereseti korlátot, ami a...

Bővebben..

Transzferár - mit jelent a szokásos piaci ár elve?

A kapcsolt vállalkozás ügyleteiben alkalmazott árat a szokásos piaci ár elve alapján kell meghatározni. Mit jelent ez?

Bővebben..

Transzferár ellenőrzés - adóhatóság jogai és kötelezettségei

A transzferár ellenőrzések során az OECD Transzferár Irányelvek adóhatóságra vonatkozó fejezetének rendelkezéseit hogyan kell figyelembe venni? Az adóhatóságoknak nem csak a magyar adóeljárási szabályokat kell(ene) betartaniuk?

Bővebben..

Transzferár - OECD Transzferár irányelvek és a társasági adótörvény (tao) kapcsolata

A kapcsolt vállalkozások transzferárazás során hogyan kell értelmezni az OECD Transzferár Irányelvek és a tao törvény kapcsolatát? Különösen, hogy a transzferár kötelezettségek pontos szempontjait a magyar szabályok nem tartalmazzák.  

Bővebben..

Transzferár ellenőrzés - mit hogyan szankcionálhat az adóhatóság?

Egyre gyakoribbak a megállapítással, adóalap kiigazítással párosuló transzferár ellenőrzések; ezt a kérdést kaptuk. "Cégünknél adóellenőrzés volt. Transzferár dokumentációnk nem felelt meg minden tekintetben a PM/NGM rendeletnek, az hiányos volt. Az adóhatóság...

Bővebben..

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Megbízható adózó? Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Moss rendszer – elektronikus szolgáltatások

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek. Kell-e az egyéni vállalkozónak...

Bővebben..

Gyakorlati tanácsok a mindennapi munka során gyakrabban megjelenő kérdések, problémák megoldásához, téves szabályértelmezésből adódó, hibás végrehajtáshoz, kapcsolódó adókockázatok kiküszöböléséhez.

Bővebben...

InterTax Pro

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet