A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és a NAV sem akart, nem értelmez.

A cikk elolvasása kb. 4,5 percet vesz igénybe.

Hétvégén több szakmai fórumon komoly, de legfőképp indokolatlan kedélyhullámokat gerjesztett az az utolsó pillanatos információ, miszerint legkésőbb hétfőn (2017. január 16-án) be kell jelenteni azt a személyt, vállalkozást, aki, amely székhelyet biztosít, szolgáltat egy vállalkozás számára, akár üzletszerűen végzi, akár szívességi használat, akár bérlet formájában.

Az információ hátterét, mondhatni jogalapját az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. tv. (továbbiakban „Art.”) egyik 2017-től hatályos változása adta. Az Art. 178.§-ába 25.a pontként beépítésre került ugyanis egy új fogalom; a székhelyszolgáltató fogalma. Ennek értelmében:

székhelyszolgáltató: aki az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, érkeztetéséről, megőrzéséről, rendelkezésre tartásáról, valamint a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítéséről, így különösen a cég székhelyéhez és a cégiratokhoz kapcsolódó hatósági kényszerintézkedések tűréséről

Kétségtelen, ha önmagában a fogalmat átolvassuk, akkor, ha pl. a nagymama hozzájárul ahhoz, hogy a család, az unokák cége székhelyeként bejelentsék a lakását, házát, és még mondjuk meghatalmazása is van arra, hogy a postástól átvegye a cég részére érkező küldeményeket, akkor könnyen úgy tűnhet, hogy a nagymama az adózó megbízásából gondoskodik az adózó üzleti és hivatalos iratainak munkaidőben történő átvételéről, stb., bár nem hiszem, hogy a nagymamák készek lennének teljes körűen közreműködni az összes többi, fogalomban megjelenő tevékenységben.

Mégis, előfordulhat, hogy jobb félni, mint megijedni alapon inkább célszerűnek látják az adózók bejelenteni a nagymamát, stb., mint székhelyszolgáltatót, csak nehogy aztán bírságolhasson a NAV, hiszen egy kisvállalkozásnak a kis összegű bírság is sok. Teljesítik bejelentési kötelezettségüket, bár szívük mélyén valószínűleg érzik, hogy ennek a szabálynak úgy tűnik, nincs sok értelme. Nincs is.

De annak még kevésbé van értelme, ha olyan értelmet kapcsolunk egy szabályhoz, amelyet maga a jogalkotó és a NAV sem kapcsolt hozzá. Ráadásul ki sem kell lépnünk az adójog keretei közül, hogy értelmet nyerjen az új fogalom, és nyugodt szívvel zárjuk ki a nagymamát és társait a bejelentési kötelezettséggel érintettek köréből.

Lássuk, miről van szó.

A 2016-tól életünk részévé vált adózói minősítés szabályaiban több módosítás is bekövetkezett. Ezek egyike a kockázatos adózókat érintő 6/E. § (1) bekezdése: „Az állami adó- és vámhatóság kockázatos adózónak minősíti azt a felszámolás, végelszámolás alatt nem álló, cégjegyzékbe bejegyzett adózót vagy áfaregisztrált adóalanyt, amely esetében az alábbi feltételek legalább valamelyike fennáll: …

  1. h) székhelye székhelyszolgáltatóhoz van bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki terhére a tárgyévben vagy az azt megelőző három évben.”

Azért e ponttal együttesen már valószínűsíthető, hogy a nagymamák és társaik székhellyel összefüggő „tevékenysége” bizonyosan nem jelent olyan mértékű kockázatot, hogy indokolt legyen törvényben és általánosságban szabályozni a helyzetet, és az ő lakásukba/házukba bejegyzett családi vállalkozást fél lábbal már a kockázatos adózói kategóriába sorolás előszobájába helyezni.

Kissé továbbkutakodva rábukkanhatunk, hogy az Art-be beépülő fogalom szövegezése nagyfokú hasonlóságot mutat a cégnyilvánosságról szóló 2006. évi V. törvény („Cégtörvény”) 7.§ (1) bekezdésének 2007.09.01. óta hatályos szövegezésével: „7. § (1)  A cég székhelye a cég bejegyzett irodája. A bejegyzett iroda a cég levelezési címe, az a hely, ahol a cég üzleti és hivatalos iratainak átvétele, érkeztetése, őrzése, rendelkezésre tartása, valamint ahol a külön jogszabályban meghatározott, a székhellyel összefüggő kötelezettségek teljesítése történik. …”

Ha még mindig kételyünk lenne, hogy miért is jött be az új szabály, érdemes felkutatni az Art. fenti új passzusait beiktató 2016. évi CXXV. törvény T/12741. számú törvényjavaslatában az Art. 6/E § (1) bekezdés h) pontjához fűzött részletes indoklást: „A székhelyszolgáltatás és annak igénybevétele önmagában nem ütközik jogszabályi előírásba, de az ellenőrzések tapasztalatai azt mutatják, hogy a székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózók között jelentősen nagyobb az adóelkerülők aránya, akik (amelyek) jellemzően az adóhatósággal való együttműködésre sem hajlandóak. A cég székhelyének és a tevékenysége tényleges irányításának, folytatásának helye a jogalkotói szándék szerint a cég működésének megkönnyítése érdekében különíthető el.  Ezzel a könnyítéssel azonban számos adózó visszaél, és a székhelyszolgáltatás igénybevételét nem a tevékenységéből fakadó racionális és jogszerű indokok, hanem kizárólag a hatósági ellenőrzés és felügyelet megnehezítése, ellehetetlenítése motiválja.  Ezért a törvény székhelyszolgáltató definíciójával történő kiegészítése mellett előírja a székhelyszolgáltatás igénybevételének bejelentését az igénybe vevő kötelezettségeként a törvényben, és kockázatos adózóvá minősíti azokat az adózókat, akik székhelyszolgáltatóhoz vannak bejegyezve és az adóigazgatási eljárás akadályozása miatt jogerősen mulasztási bírságot szabtak ki a terhükre.”

Ha 2007.09.01. és 2017.01.01. között a lakcímüket egy vállalkozás székhelyeként bejegyzésre engedők nem kerültek képbe a székhelyszolgáltatás tekintetében, akkor kevéssé valószínű, hogy a kockázatos adózói kör székhelyszolgáltatást igénybe vevő adózókkal történő bővítése okán immáron ők is székhelyszolgáltatóknak fognak minősülni.

Persze az lenne a legtisztább, ha jogszabály rögzítené, hogy mi minősül székhelyszolgáltatásnak, ám ilyen fogalmat legjobb tudomásom szerint egyetlen jogszabály sem rögzít, meg nem is biztos, hogy van értelme jogszabályi szinten definiálni. Egy tevékenység mibenlétét ugyanis nem az határozza meg, hogy fogalmi szinten definiálja e valamely törvény vagy sem, és ha igen, hogyan, hanem annak tartalmi elemei. Ha e körben folytatjuk tovább vizsgálódásunkat, megállapíthatjuk, hogy nincs olyan tevékenységi kör sem, hogy „székhelyszolgáltatás”. A székhelyszolgáltatás jellemzően több tevékenységből tevődik össze; ezek közül a legjellemzőbbek:

6820 Saját tulajdonú, bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése

8211 Összetett adminisztratív szolgáltatás

Ám e két (vagy több) tevékenységi kör is csak abban az esetben képes székhelyszolgáltatást megtestesíteni meglátásom szerint, ha a szolgáltatás tartalma felöleli azon tevékenységeket, amelyek révén a szolgáltató az adózó megbízásából ellátja mindazon tevékenységeket, teljesíti azon kötelezettségeket, amelyeket a jogalkotó a cégtörvényben és egyéb jogszabályokban egy vállalkozás székhelyéhez kapcsol.

Véleményem szerint mindebből látható az is, hogy székhelyszolgáltató csak az lehet, aki a tartalmában székhelyszolgáltatást megvalósító szolgáltatást nyújt. Ezt pedig csak üzleti, gazdasági tevékenység keretében lehet jogszerűen végezni.

Mindennek okán meglátásom szerint a székhelyszolgáltatóra vonatkozó bejelentési kötelezettséggel érintettek köréből biztonsággal kizárhatók azok, akik szívességből vagy ingatlanbérlet keretében hozzájárultak ahhoz, hogy a tulajdonukban álló ingatlant székhelyként bejelentse egy vállalkozás vagy egyéni vállalkozó. A szabályozás kizárólag azokra az adózókra vonatkozik, akik tartalmában is székhelyszolgáltatást vesznek igénybe egy másik adózótól, mint székhelyszolgáltatótól. E székhelyszolgáltató pedig lehet dedikáltan székhelyszolgáltatónak nevezett és tekintett vállalkozás, de lehet akár egy könyvelőiroda vagy más szolgáltató is. De a gazdasági tevékenységet nem folytató nagymama, a szülők, a pusztán ingatlant bérbeadó személy vagy vállalkozás nem fogja kimeríteni a székhelyszolgáltató fogalmát.

A visszajelzések szerint a NAV ügyfélszolgálatai nagyszerűen helytálltak és megerősítették az érdeklődők számára, hogy nincs szó új, a korábbinál bővebb értelmezést felölelő adózói kört érintő bejelentési kötelezettségről, csak a székhelyszolgáltatást igénybevevőket érinti a változás, bár előfordult állítólag olyan eset, hogy nem a jogszabályi kötelezettség hiányával, hanem azzal indokolták a „be nem jelentési kötelezettséget”, hogy a nagymamának nincs adószáma. (Miközben tudjuk, hogy adószám hiánya még senkit nem mentesített az adókötelezettség alól.)

Véleményem szerint az Art. vonatkozó passzusainak módosítása nem feltétlenül szükséges, mivel – mint látható fent – az Art. nem vezetett be úgy fogalmat, új értelmezést, hanem a 2007.09.01. óta hatályos – és félreértést nem okozó – cégjogi szövegezést vette át, így indokolatlan beleérteni többet, mint ami eddig is beletartozott.

 

A cikk megjelent a HVG Adózóna oldalán.


Legfrissebb híreink

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Moss rendszer – elektronikus szolgáltatások

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek. Kell-e az egyéni vállalkozónak...

Bővebben..

Fordított áfa és arányosítás

Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított...

Bővebben..

Áfafizetési kötelezettség

Egy magyar motorforgalmazó kft. cross motorokat értékesít EU tagállam magánszemélyeinek, akik útlevéllel igazolják személyazonosságukat, aláírásukkal vállalják, hogy saját országukban eleget tesznek az áfafizetési kötelezettségüknek. A kft. áfamentes számlát állít ki...

Bővebben..

Nyugta kiállítása

Utazási iroda saját szervezésű utakat online foglaláson keresztül is értékesít. Ebben az esetben a fizetés módja paypal vagy bankkártyás. A 900 ezer forint alatti szolgáltatásoknál, ha a vevő nem kéri...

Bővebben..

EU-n kívüli szoftverértékesítés

Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése?

Bővebben..

Dropshipping: amerikai megbízó, magyar bizományos

Létre szeretnék hozni egy webshopot. Saját tervezésű polókat árulnék dropship módon (bizományosi ügylet) magánszemélyek részére. Én magam csak a designokat tervezném és az értékesítést végezném. Az “üres” pólók beszerzését, design-ok...

Bővebben..

Közösségi termékértékesítés – webáruház

Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak...

Bővebben..

Kérdezzen, s mi válaszolunk! Az online információs szolgálat oldalon könnyen megválaszolható adózási kérdésekre kaphat választ jelképes díj ellenében. Ha nekünk rutin az, ami Önnek problémát jelent, szívesen segítünk e formában gyorsan és egyszerűen.

Tovább az online információs szolgálathoz...

InterTax Pro Kft.

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet