A német minimálbér és ami mögötte van…

Minimálbér jelenleg az Európai Unió 28 tagállama közül 22-ben van. Mégis, a német 8,5 eurós minimál órabér 2015. január 1-jei bevezetése volt az, amely  szinte minden tagállam érintett vállalkozásainak kedélyeit felborzolta, de még az Európai Bizottság is azonnali eljárás indítása mellett döntött. Még folyik az eljárás, de még ez év végéig várható konklúzió az Európai Bizottság részéről: maradhat, Németország módosít, vagy netán az Európai Bíróságon folytatódik az ügy? Akárhogyanis lesz, egy biztos: nem lesz mód visszamenőleges rendezésre, így nem mindegy hogyan tesznek eleget e kötelezettségnek az érintett vállalkozások.

A cikk elolvasása kb. 6 percet vesz igénybe.

A 2015-ös év egyik kedélyborzoló új, magyar vállalkozásokat is érintő szabálya a német minimálbér (8,5 eurós – ca. 2800 Ft – óránkénti minimum bér) bevezetése. A német Minimálbér törvény alapján a minimálbér minden olyan munkavállalóra vonatkozik, akit Németország területén alkalmaznak, jobban mondva akkor, ha a munkavégzés helye akár csak pár óra időtartamra is Németország területére esik.

Mindez függetlenül attól, hogy a foglalkoztató, a munkáltató Németországban, vagy Németországon kívüli cég. Ennek következtében 2015-től számos olyan társaság kényszerül(t) a német minimálbér alkalmazására, akik, és akiknek munkavállalói a magyar és a vonatkozó nemzetközi és közösségi jog alapján nincsenek a német jogszabályok hatálya alatt.

Nem véletlen, hogy az Európai Bizottság is tárgyalásokat kezdett Németországgal, s hamarosan– már január végén – felfüggesztésre került a német minimálbér szabály tranzitban résztvevő munkavállalókra történő alkalmazása

Uniós minimálbér, közösségi szabályozás

Nyilvánvaló, hogy egy állam a területén munkát végzőkkel kapcsolatban számos szabályt alkothat, például meghatározhatja a kötelező minimálbért, foglalkoztatási, képzettségi minimumokat, feltételeket, stb. Azt is szükséges azonban látni, hogy nem Németország az egyetlen, ahol kötelező minimálbér van, s nem kizárólag a fuvarozás területén alkalmazandók.

Jelenleg az Európai Unió 28 tagállama közül 22-ben van törvényes minimálbér, vagyis amelynél kevesebbet egyetlen munkavállalónak sem lehet jogszerűen fizetni. Emellett több tagállam az egyes szektorokban ún. ágazati minimálbér, illetve ágazati juttatások is bevezetett, amelyek a minimálbérnél magasabban és kötelező érvénnyel határozzák meg az egy-egy ágazatban foglalkoztatottak részére adható bér- és juttatási minimumokat.

Az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás keretében vizsgálja a bevezetett német szabályozást és folytatja az egyeztetéseket a német állammal, így továbbra is bizonytalanság övez számos kérdést: olyan kérdéseket, amelyekre a közösségi szabályok alapján olyan válasz adható, hogy közösségi jogba ütköző a német állam minimálbér törvénye a jelenlegi formában, és olyan kérdésekre, amelyek megoldás nélküli jogi konfliktushelyzetet idéznek elő két állam nemzeti jogának együttes, egyidejű alkalmazása esetén. Így most is előállt olyan helyzet, amelyben az egyik nemzeti jognak megfelelhet a munkáltató, a munkavállaló, a másik nemzeti jognak viszont nem tud.

Azt leszögezhetjük, hogy a nemzeti jogok, a belső nemzeti jogrendek nem írják felül egymást, egymással azonos szinten lévő jogszabályok, így a konfliktusmentes jogalkalmazás kizárólag abban az esetben lehetséges, ha a jogszabályok hatályai között nincs átfedés. A német minimálbér esetében ez nem mondható el, hiszen pl. német minimálbér szabály alkalmazásában érintett magyar fuvarozókra alapvetően a magyar jog vonatkozik.

A vonatkozó közösségi szabályok, pl. a Róma Szerződés vagy a munkavállalók szolgáltatások nyújtása keretében történő kiküldetéséről szóló 96/71/EK irányelv lehetővé teheti, hogy a nemzeti jogok „feletti” szabályok legyen érvényesek minimálbér kérdésekben is. Ugyanakkor kimondható az is, ha ezen közösségi szabályok alkalmazása két vagy több tagállam nemzeti jogi előírásainak konfliktusát eredményezik, akkor vagy egyik, vagy másik, vagy mindkét tagállami nemzeti szabály, vagy annak értelmezése nem felel meg a közösségi rendelkezéseknek.

Kiküldetési napidíj vs. minimálbér

Ma még nem lehet biztosan tudni, milyen álláspontra helyezkedik az Európai Bizottság és mikorra várható az eljárás vége, ám az biztos, hogy a jelenleg is érintett cégek szempontjából lényeges, hogy pl. a magyar szabályozás szerinti, a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott munkavállalók számára adható 40 eurós (2016-tól 60 eurós) személyi jövedelemadó-mentes napidíj minek számít a német minimálbér szabály alkalmazása szempontjából?

A kérdést akként lehet feltenni, hogy a Németország által előírt minimálbérrel érintett időszak vonatkozásában biztosítandó bért miként kell tekinteni:

a. biztosítani kell a munkavállalók számára a másik tagállami minimálbért és a magyar állam szabályozása által adómentesen biztosított 40 euró (2016-tól 60 euró) külföldi kiküldetési díjat is?

b. biztosítani kell a munkavállalók számára a másik tagállami minimálbért, de csak olyan mértékben, amilyen mértékben szükséges kiegészíteni a magyar kiküldött adott időszakra vonatkozó, szerződés szerinti bére és az adómentesen biztosított 40 euró (2016-tól 60 euró) külföldi kiküldetési díj együttes összegét?

A napidíj a latin eredetű per diem (a. m. naponta) kifejezésből ered, amely egy olyan jövedelemkiegészítés, amelynek célja a kiküldött személyre háruló többletköltségek fedezetének biztosítása. Ezt a 96/71/EK irányelv is megerősíti. Az irányelv értelmében a napidíjnak az a rendeltetése, hogy biztosítsa az érintett munkavállalók szociális védelmét a kiküldetéshez kapcsolódó, abban álló hátrányok ellensúlyozása révén, hogy az érdekeltek szokásos környezetüktől távol tartózkodnak.

Ha a foglalkoztató által alkalmazott napidíj szintén e célt szolgálja, az a kiküldetéshez tartozó juttatásnak minősül, így azt a minimálbér részének kell tekinteni. Ha a napidíjat a kiküldetés kapcsán ténylegesen felmerült költségek megtérítése címén fizetik a munkavállalók részére, az nem része a minimálbérnek.

Nézzük meg, mire vonatkozik a magyar szabályozás szerinti adómentes 40 euró (2016-tól 60 euró) külföldi kiküldetési díj. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklete II. 7. a) pontja értelmében adómentesen csak akkor jár a külföldi napidíj a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott munkavállalók számára, ha a munkavállaló kizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.

Vagyis a munkavállalónak a külföldi napidíj összegéből kell fedeznie a gépjármű külföldön történő üzemeltetése kivételével minden egyéb költséget, így pl. a külföldi szállást is. Ha pl. a szállásról is nyújthat be számlát a munkavállaló, akkor a külföldi napidíj az általános szabályok szerint számolható el a magyar szabályok alapján; a megszerzett bevétel 30 %-a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg – 15 euró – lehet adómentes.

Mindezek alapján tehát, ha a munkavállaló a külföldi kiküldetés napidíja mellett a gépjármű külföldön történő üzemeltetésén kívül egyéb, kiküldetéshez kapcsolódó költségek megtérítésére nem jogosult, akkor a másik tagállami, itt a németországi minimálbér szabálynak akként kell megfelelnie, hogy a munkavállaló béréhez nem kell hozzászámítani a külföldi napidíj összegét a német minimálbérösszegnek való megfelelés vizsgálata során. Ha azonban egyéb költségekről is nyújthat be számlát a munkavállaló és azon költségeket is megtérítik számára, úgy a külföldi napidíj bruttó összegét is hozzá kell számítani ahhoz a munkabérhez, amely esetében azt vizsgáljuk, hogy összege eléri-e a német minimálbér szerinti óránkénti 8,5 euró összeget.

Annak nincs akadálya, hogy a magyar munkáltató akként döntsön, hogy a másik tagállami minimálbérrel érintett munkavállalói részére a német minimális órabért is megadja, és emellett a 40 eurós (2016-tól 60 eurós) napidíjat is biztosítja, ám ez a vonatkozó szabályozások és az Európai Bíróság esetjoga alapján álláspontom szerint a munkavállalónak kötelezően biztosítandó javadalmazáson túlmutató kötelezettségvállalásnak tekinthető.

A magyar gyakorlat alapján „megszoktuk”, hogy ha az Európai Bizottság közösségi jogba ütközőnek talál egy nemzeti rendelkezést, akkor akár visszamenőleges rendezésre is sor kerülhet (mint történt ez a ki nem egyenlített számlák áfa tartalmának korábbi vissza nem térítése ügyében 2007-es döntse nyomán).

E témakörben azonban valószínűsíthetően nem lesz lehetőség visszamenőleges rendezésre, ezért különösen fontos lehet, hogy a kiküldetésben (is) foglalkoztatottak részére biztosított bérelemek és juttatások pontosan és minden rá vonatkozó törvényi rendelkezésnek megfelelően legyenek kialakítva és kezelve.

A témáról bővebben is hallhatnak, tájékozódhatnak a 2015. szeptember 29-én megrendezésre kerülő „A német minimálbér és ami mögötte van…” című konferenciánkon.

 

A cikk megjelent a Penta Unió Zrt. "5 perc adó" szakmai oldalán.


Tax flash

Legfrissebb híreink

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Fordított áfa és arányosítás

Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított...

Bővebben..

Áfafizetési kötelezettség

Egy magyar motorforgalmazó kft. cross motorokat értékesít EU tagállam magánszemélyeinek, akik útlevéllel igazolják személyazonosságukat, aláírásukkal vállalják, hogy saját országukban eleget tesznek az áfafizetési kötelezettségüknek. A kft. áfamentes számlát állít ki...

Bővebben..

EU-n kívüli szoftverértékesítés

Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése?

Bővebben..

Használt cikk áfabevallás

Franciaországból beszerzett bontottgépjármű-alkatrészek értékesítésével foglalkozik a vállalkozás. A francia törvények szerint a beérkező számlán 10 százalékos áfa van felszámolva, és a számlán fel van tüntetve, hogy használt, és, hogy az...

Bővebben..

Használtautó-beszerzés EU-ból, előlegszámla, áfa könyvelése

Egy futárszolgálati tevékenységet végző kft. EU-ból vásárol használt autókat. A gépkocsik beszerzéséről előlegszámla került kiállításra. Az előleget a cég elutalta, azonban a gépjárművek csak 4 hónap múlva érkeznek meg. Az...

Bővebben..

Külföldi munkavállaló, magyar munkáltató?

Cégünk svéd anyavállalatunk gépeit értékesíti és szervizeli Magyarországon. Az anyavállalat kérésére Szerbia területén is folytatnunk kellene ezt a tevékenységet. Lehetőségünk van-e arra, hogy a magyar vállalat alkalmazásába felvegyünk egy szerb...

Bővebben..

Számla kiállítása - mikor és mi alapján?

Konszignációs raktárba szállítja az eladó a termékeit, hetente megnézi a felhasználást, és ezt számlázza le körülbelül 30 napos fizetési határidővel. Jelenleg nem rendelkezik olyan szerződéssel az ügyfél, amely időszakos elszámolást...

Bővebben..

Gyakorlati tanácsok a mindennapi munka során gyakrabban megjelenő kérdések, problémák megoldásához, téves szabályértelmezésből adódó, hibás végrehajtáshoz, kapcsolódó adókockázatok kiküszöböléséhez.

Bővebben...

InterTax Pro

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet