Külföldön foglalkoztatja munkavállalóit? Kezelje külön az egyes bérelemeket!

Jelenleg az Európai Unió 28 tagállama közül 22-ben van törvényes minimálbér, vagyis amelynél kevesebbet egyetlen munkavállalónak sem szabad fizetni. Emellett több tagállamban ún. ágazati minimálbér, illetve ágazati juttatások is jelen vannak. Ezen ágazati megállapodások a minimálbérnél magasabban és kötelező érvénnyel határozzák meg az egy-egy ágazatban foglalkoztatottak részére adható bér- és juttatási minimumokat.

 A cikk elolvasása kb. 6 percet vesz igénybe.

Minthogy a munkajogi szabályok és a bérezés, a kötelező bérminimumok szempontjából a munkavégzés helye, s nem pedig a foglalkoztató székhelye szerinti állam szabálya irányadók, így egy-egy tagállam bérezési szabályait nem csak az adott tagállami munkavállalókra, hanem az ezen tagállamba kiküldött munkavállalókra is alkalmazni kell.

A külföldön is tevékenykedő vállalkozások alapvetően magyar jog hatálya alá tartozó munkaszerződést kötnek azon munkavállalóikkal is, akik ideiglenesen vagy tartósan kiküldés keretében végeznek munkát egy másik tagállamban. Ezen munkaszerződéseket – lehetőleg a kiküldetést megelőzően – érdemes áttekinteni a kiküldetéssel összefüggésben is, hiszen bármiben is állapodnak meg a felek és bármit is szabályoz a magyar munkajog, a külföldi munkavégzés idejére a munkavégzés helye szerinti tagállam munkajogi szabályai automatikusan felülírják mindazon szerződési részeket, amelyek ellentétesek a szerződésben foglaltakkal vagy amelyeket az adott állam joga a munkavállalókra nézve kedvezőbben szabályoz. A lehetséges különbségeknek pedig a munkajogi eltérések mellett adójogi kihatásai is lehetnek.

Hasonlóképp fontos, hogy a bérelemek is tartalmi áttekintésre kerüljenek. Ennek egyik oka, hogy különbség lehet egyes költségek, költségelemek, juttatások adójogi kezelésében a tagállami adószabályok miatt, s amely különbségeket ha ismerünk, akár előnyt is kovácsolhatunk belőle.

A bérelemek is tartalmi áttekintésének másik indoka, hogy a másik tagállami – a magyarnál jellemzően magasabb – minimálbér követelményeknek való megfelelés szempontjából mely elemeket kell, lehet figyelembe venni. Lényeges hangsúly van a bérelemek tartalmi áttekintésén és az ezen alapuló besoroláson, mert sok múlhat rajta. Erre jó példa a magyar gyakorlatban még ma is sokszor devizaellátmánynak nevezett bérelem, amelyet a külföldi kiküldéseket idejére fizetnek jellemzően teljesítmény alapján.

A devizaellátmány ugyanis évtizedekkel ezelőtt sokkal inkább a mai külföldi napidíjnak felelt meg, semmint a munkabérnek, és ismereteim szerint a jövedelemadó szabályok alapján is kedvezményezték, mentesítették az adó alól. Ugyanakkor a devizaellátmánynak nevezett juttatások túlnyomó többségében ma már tartalmilag munkabérnek minősülnek.

Hasonlóképp problematikus lehet a külföldi napidíjak kezelése - különösen a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban foglalkoztatottak részére adómentesen fizethető 40 eurós (2016-tól 60 euró) napidíj -, amelyek megfelelő kezelése ráadásul a német minimálbér szabályok miatt különösen hangsúlyossá vált ez évtől.

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 3. melléklete II. 7. a) pontja értelmében adómentesen csak akkor jár a külföldi napidíj a nemzetközi közúti árufuvarozásban és személyszállításban gépkocsivezetőként és árukísérőként foglalkoztatott munkavállalók számára, ha a munkavállalókizárólag a gépjármű külföldön történő üzemeltetéséhez közvetlenül kapcsolódó és számlával, más bizonylattal igazolt költségek elszámolására jogosult, és ezt az elszámolási módszert alkalmazza.

Tehát már az adómentességnek is feltétele, hogy a munkavállalónak a külföldi napidíj összegéből kelljen fedeznie a gépjármű külföldön történő üzemeltetése kivételével minden egyéb költséget, így pl. a külföldi szállást is. Ha pl. a szállásról is nyújthat be számlát a munkavállaló, akkor a külföldi napidíj az általános szabályok szerint számolható el a magyar szabályok alapján; a megszerzett bevétel 30 %-a, de legfeljebb a külföldi kiküldetéshez kapcsolódó elismert költségekről szóló kormányrendelet szerint naponta elszámolható összeg – 15 euró – lehet adómentes.

Az pedig, hogy mit kell fedeznie a biztosított napidíjból a munkavállalónak, a minimálbér szabályok alkalmazása szempontjából is lényeges. Ugyanis ha a munkavállaló a külföldi napidíjat nem költségek fedezésre kapja, hanem mellette számlákat is nyújthat be, akkor olyan bérelemnek minősül, amelyet a minimálbér szabályoknak való megfelelés vizsgálatánál hozzá kell számítani a munkavállaló egyéb bérelemeihez. Míg ha költségek fedezésére kapja, akkor nem szabad hozzászámolni.

Ha a bérként figyelembe veendő elemek együttes összege eléri vagy meghaladja a fogadóállam szerinti minimális bérszintet, e tekintetben további teendő nincs. Ha nem éri el az adott tagállami minimális bérösszeget, akkor ki kell egészíteni, hogy legalább elérje a minimálbér összegét.

Mindezen megközelítés a Kúria döntéseiben is visszaköszön: „Nem a juttatás elnevezésének, hanem tényleges tartalmának van jelentősége. Ha a munkavállaló  a juttatást a munkaviszonybeli kötelezettségének teljesítésére tekintettel kapja akkor az munkabérnek minősül, ha a munkavégzéssel összefüggésben felmerült költségeinek fedezetére akkor költségtérítés.”

Nem szabad elfeledkezni arról, hogy a bérelemek helyes besorolásának nem csak a minimálbér szabályok szempontjából van jelentősége. Az ugyanis, hogy egy bérelem költségnek, költségtérítésnek minősül, adóköteles vagy adómentességet élvezhet, befolyásolja azt is, hogy mi minősül bruttó jövedelemnek, ami után a munkavállalónak és a munkáltatónak az adókat, járulékokat meg kell fizetni. Ha pedig járulékalapot képező jövedelemnek minősül valamely bérelem, akkor annak a szociális juttatások többségénél is jelentősége van.

Látható tehát, hogy bérelemek helyes besorolásának sok területre kiható következményei lehetnek, amelynek közül a minimálbér szabályoknak történő megfelelés csak a jéghegy csúcsa.

A bérelemek helyes besorolásának jelentősége abban is megmutatkozik, hogy ha a foglalkoztató nem megfelelően kezeli a bérezést, akkor adó- és járulék vonatkozásában az adóhatóságtól számíthat következményekkel járó kellemetlen percekre, a munkavállalói juttatások kapcsán pedig a saját munkavállalója citálhatja bíróság elé könnyedén.

Érdemes tehát odafigyelni e területre.

(A cikk megjelent a HVG Adózónán.)


Tax flash

Legfrissebb híreink

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Fordított áfa és arányosítás

Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított...

Bővebben..

Áfafizetési kötelezettség

Egy magyar motorforgalmazó kft. cross motorokat értékesít EU tagállam magánszemélyeinek, akik útlevéllel igazolják személyazonosságukat, aláírásukkal vállalják, hogy saját országukban eleget tesznek az áfafizetési kötelezettségüknek. A kft. áfamentes számlát állít ki...

Bővebben..

EU-n kívüli szoftverértékesítés

Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése?

Bővebben..

Használt cikk áfabevallás

Franciaországból beszerzett bontottgépjármű-alkatrészek értékesítésével foglalkozik a vállalkozás. A francia törvények szerint a beérkező számlán 10 százalékos áfa van felszámolva, és a számlán fel van tüntetve, hogy használt, és, hogy az...

Bővebben..

Használtautó-beszerzés EU-ból, előlegszámla, áfa könyvelése

Egy futárszolgálati tevékenységet végző kft. EU-ból vásárol használt autókat. A gépkocsik beszerzéséről előlegszámla került kiállításra. Az előleget a cég elutalta, azonban a gépjárművek csak 4 hónap múlva érkeznek meg. Az...

Bővebben..

Külföldi munkavállaló, magyar munkáltató?

Cégünk svéd anyavállalatunk gépeit értékesíti és szervizeli Magyarországon. Az anyavállalat kérésére Szerbia területén is folytatnunk kellene ezt a tevékenységet. Lehetőségünk van-e arra, hogy a magyar vállalat alkalmazásába felvegyünk egy szerb...

Bővebben..

Számla kiállítása - mikor és mi alapján?

Konszignációs raktárba szállítja az eladó a termékeit, hetente megnézi a felhasználást, és ezt számlázza le körülbelül 30 napos fizetési határidővel. Jelenleg nem rendelkezik olyan szerződéssel az ügyfél, amely időszakos elszámolást...

Bővebben..

Gyakorlati tanácsok a mindennapi munka során gyakrabban megjelenő kérdések, problémák megoldásához, téves szabályértelmezésből adódó, hibás végrehajtáshoz, kapcsolódó adókockázatok kiküszöböléséhez.

Bővebben...

InterTax Pro

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet