Beszéljünk a kölcsönügyletekről!

A kölcsönügyletek transzferárazási szempontú áttekintése számos, nem csak a transzferárazás területén megjelenő hibalehetőségre, potenciális adókockázatra hívhatja fel az adózók figyelmét. Mostani hírlevelünkben a kölcsönügyletek dokumentumokkal  történő alátámasztásával, illetve a kölcsönök árazásának szokásos piaci árelvnek való megfelelősége főbb vizsgálati szempontját tekintjük át, amelyek nem csak dokumentációs  kötelezettséggel bíró, hanem a kisvállalkozásoknál is fontosak.

A cikk elolvasása kb. 6 percet vesz igénybe. 

Kölcsönügylet bármely vállalkozásnál előfordulhat, mint ahogy számos magyar vállalkozásnál elő is fordul. Kisebb és nagyobb vállalkozásnál egyaránt. Jogilag ugyanarról van szó, számvitelileg többnyire egyértelmű a kezelésük, mégis, nem azonos módon tekintünk rájuk, amikor az adójogi összefüggéseket, adójogi kihatásokat tekintjük. Még több eltérő szempont, kezelési mód jelenik meg, amikor a kölcsönügyletek transzferárazása kerül terítékre.

Sajnos még ma is gyakorta elhangzik, hogy kisebb vállalkozásokra nem vonatkoznak a transzferár szabályok. Ez azonban komoly adókockázatot hordozó tévedés. Ugyanis csak a dokumentációs, a transzferárak dokumentálásának kötelezettsége az, amely nem vonatkozik kisvállalkozásokra. A kapcsolt ügyletek adójogi kihatásainak szokásos piaci áron történő figyelembe vétele minden adózóra vonatkozik. A társasági adó alanyai számára a Tao. tv. 18. §-a írja elő mindezt, a többi adóalany számára pedig az Art. 1.§ (8) bekezdése rögzíti alapelvként: „ A szokásos piaci ártól eltérő szerződési feltételeket alkalmazó kapcsolt vállalkozások ügyleteit adózási szempontból a szokásos piaci ár alapulvételével kell minősíteni. Nem alkalmazható e rendelkezés, ha a kapcsolt vállalkozások magatartása megfelel a független felektől az adott esetben elvárható piaci magatartásnak.”

Éppen ezért egy kisvállalkozásnál éppúgy felmerülnek transzferárazási kérdések, mint egy nagyobbnál.

Egy nagyobb vállalkozást dokumentálási kötelezettség terheli, ha a kölcsönügylet ára – a kamat, díjak, jutalékok, stb. összege – meghaladja az adóévben az 50 millió forintot. Egy kisvállalkozásnál jóllehet a kölcsön és a kamat, stb. összege együttesen sem haladja  meg ezt a határértéket, mégis indokolt lehet, hogy a kölcsönügyletben alkalmazott ár megfelelőségét egy esetleges későbbi adóellenőrzés során igazolni tudja az adózó. Igazolni tudja azt, amit az Art. fentiekben hivatkozott 1.§ (8) bekezdése második mondata rögzít, vagyis hogy a kapcsolt ügyletében úgy járt el, ahogy függtelen felektől hasonló helyzetben elvárható lehetett volna. Mindezt annak érdekében, hogy az Art. 1.§ (8) bekezdése első mondata szerinti kötelezettség alól mentesülhessen. Éppen ezért kisvállalkozásoknak is indokolt, célszerű  megőrizni azokat az információkat, okiratokat, statisztikai lekereséseket, amelyek nyomán megállapították a kapcsolt ügyletben alkalmazandó árat, vagy amelyek igazolhatják, hogy az alkalmazitt kamatmérték, ár szokásos paici mértékű.

Emellett az adóhatósággal szembeni későbbi transzferár viták elkerülése érdekében minden adózónál különösen fontos lenne, hogy a kölcsön célját, a döntés megalapozásának árazásra is kiható lényeges pontjait  rögzítse. 

Ez jelenti ugyanis a kiindulópontot, ezek azok a szempontok, amelyekhez viszonyítottan összehasonlítható ügyletekre vonatkozó adatokat kutatunk fel. Ha a kiindulópont, a kölcsön célja, lényeges jellemzőik nem kellően pontosak, az összehasonlíthatónak tekinthető ügyletek kiválasztása sem lesz kellően pontos.

Amikor egy ügyletben alkalmazott transzferár szokásos paici ár jellegét vizsgáljuk, nem mindegy, hogy a megvalósult ügylet melyik szereplőjénél vizsgálódunk. A kölcsön nyújtójánál és igénybevevőjénél ugyanis nem ugyanúgy merül fel a transzferárak megfelelőségével kapcsolatos kérdés.

A kölcsön nyújtójánál a kérdést akként tehetjük fel, hogy legalább mekkora kamatbevételre tehetett volna szert az adózó, ha a kapcsolt fél helyett független félnek biztosította volna a kölcsönt, vagy egy független befektetési alternatívát választ? Vagyis mekkora az a szokásos piaci árelvnek megfelelő összeg, amekkora kamatbevétel realizálása biztosítja, hogy a független, piaci befektetési alternatíva helyett a kapcsolt ügyletet választotta? Ha ettől elmarad a realizált kamatbevétel, akkor szükséges lehet az adózó társasági vagy egyéb nyereségadó alapjának kiigazítása, növelése.

A kölcsön igénybevevőjénél ezzel szemben a kérdés akként merül fel, hogy mekkora az a kamatráfordítás, amelyet a kölcsön független piaci szereplőtől történő felvétele esetén felmerülne? Ha ettől elmarad a ténylegesen felmerülő kamatráfordítás, az adózó kisebb összegű kamatráfordítással csökkenti a nyereségadója alapját, mint csökkentené, ha nem kapcsolt féltől veszi igénybe a kölcsönt. Ha a ténylegesen felmerülő kamatráfordítás meghaladja a fellelhető adatok alapján adódó független kamatmértéknek megfelelő összeget, akkor szükséges lehet az adózó nyereségadó alapjának kiigazítása, növelése.

Ami közös a fenti két sematizált példában, hogy egyoldalúan, csak az egyik ügyleti résztvevő szempontjából és akként közelítik meg az esetleges problémát, hogy sérül-e az adózó nyereségadóalapja a kapcsolt ügylet okán, és ha igen, mekkora összegű kompenzálás (adóalapkiigazítás) tudja semlegesíteni ennek hatását?

Még összetettebben merülhetnek fel azonban a kérdések, szofisztikáltabb megközelítés, elemzés szükséges, ha az alkalmazott transzferárak megfelelőségét kétoldalúan, vagyis mindkét résztvevő fél szempontjából vizsgáljuk. Ilyen helyzet állhat elő, ha az egyik adózónál felmerülő transzferárak miatti adóalap növelési kötelezettség nem kívánatos többlet adó hatását szeretnék semlegesíteni a Tao tv. 18.§ (1) bekezdése szerinti, másik adózónál alkalmazható adóalapcsökkentési lehetőség érvényesítésével, feltéve, hogy ez utóbbi adózó rendelkezik a másik fél által is aláírt okirattal, amely tartalmazza a különbözet összegét.

Az ügyletek, az adózók ügyleti céljainak, az ügyleti körülmények függvényében azonban számos olyan helyzet lehetséges, amikor a fentiekben leírtakon túlmenően számos egyéb tényező befolyásolja a transzferárazás helyénvalóságának megítélését, akár azt is lehetővé téve, hogy az előbbi bekezdések leegyszerűsített ügyleti összefüggései szerint megállapítható szokásos piaci ártól akár lényegesen eltérő transzferár is szokásos piaci árelvnek megfelelőnek tekinthető.

Csak néhány példát említve azon tényezőkre, amelyek befolyásolják egy kölcsön árazását, s ezáltal azt is, hogy kapcsolt ügyletekben alkalmazott transzferár mennyire tekinthető szokásos piaci árelvnek megfelelőnek:

  • a kölcsön devizaneme és futamideje,
  • a kölcsön visszafizetésének, a kamatos fizetésének esedékessége;
  • a finanszírozási cél azonosítása (pl. likviditás biztosítása, forgóeszköz beszerzése, beruházás megvalósítása, stb.),
  • a felmerülő finanszírozási kockázat, a kölcsön igénybevevőjének hitelképessége;
  • a kölcsön forrásköltségének vizsgálata,
  • kapcsolódó ügyleti garanciák, biztosítékok, stb.

Már csak e néhány szempontból is látható tehát, hogy egy kapcsolt vállalkozások közötti, egyszerűnek tekinthető kölcsönügylet kapcsán is számos, árazást is befolyásoló kérdés, körülmény vetődhet fel, és számos probléma jelentkezhet az alkalmazott transzferár szokásos piaci árelvnek való megfelelése vizsgálata, annak dokumentálása során. A problémák pedig kockázatokként jelentkeznek egy esetleges adóellenőrzés alkalmával.

A kockázatok egy jelentős része pedig kezelhető …. lenne.  … ha az adózók idejében – lehetőleg még a folyósítás előtt vagy a transzferárak elemzése, a dokumentálás során - sorra veszik és megválaszolják azokat a kérdéseket, amelyeket később majd esetleg az adóellenőrzést végző adóhatósági szakemberek fognak felvetni, illetve amelyekre adható válaszok mentén esetlegesen adóalapkiigazítást és adóeltérést fognak megállapítani.

A kölcsönügyletek kapcsán felmerülő további problémákról és a lehetséges megoldásokról, esettanulmányokkal együtt bővebben is hallhatnak a 2015. november 2-án megrendezésre kerülő Transzferár szabályozás 2015 - adótanácsadó kontra adóhatóság című konferenciánkon.

E konferenciánkon a kölcsönügyletek mellett hasonló részletességgel és példákkal fogják áttekinteni szakértőink az utólagos árkiigazítások kezelésének adójogi kérdéseit, az interkvartilisek alkalmazásának problémáit, lehetőségeit, a menedzsment szolgáltatások transzferárazási lehetőségeit, mind adózói, mint pedig adóellenőrzési szempontból. Megismerhetik az adóhatósági transzferár ellenőrzések legfrissebb tapasztalatait, megvitathatják kérdéseiket mind az adóhatóság, mind az adótanácsadói oldal képviselőjével.

A konferencián áttekintjük a nemzetközi adózás legégetőbb problémáira megoldást kereső OECD BEPS Akcióterv transzferárra vonatkozó, illetve ugyan más adózási problémával foglalkozó, de transzferár kihatással is bíró egyéb pontjait, illetve ismertetjük a 2015. október 5-én kihirdetésre került végleges BEPS válaszokat, megoldásokat is ezen problémákra.

Előadásunk révén nem csak a transzferár dokumentációs kötelezettséggel rendelkező adózók bővíthetik ismereteiket, hanem azon kisvállalkozások is, akiknél előfordulnak, előfordulhatnak hasonló kapcsolt ügyletek.

Legyél Te is vállalkozásod vagy ügyfeled transzferár specialistája!

Jelentkezz október 26-ig kedvezményesen a PENTA UNIÓ Zrt. szervezésében Transzferár szabályozás 2015 - adótanácsadó kontra adóhatóság címmel 2015. november 2-án megrendezésre kerülő előadásomra, ahol az adóhatóság transzferár főosztályának vezetőjével, Fotiadi Ágnessel együtt személyesen megvitathatjuk felmerülő kérdéseidet!

 

A cikk megjelent a Penta Unió Zrt. "5 perc adó" szakmai oldalán.


Tax flash

Legfrissebb híreink

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Fordított áfa és arányosítás

Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított...

Bővebben..

Áfafizetési kötelezettség

Egy magyar motorforgalmazó kft. cross motorokat értékesít EU tagállam magánszemélyeinek, akik útlevéllel igazolják személyazonosságukat, aláírásukkal vállalják, hogy saját országukban eleget tesznek az áfafizetési kötelezettségüknek. A kft. áfamentes számlát állít ki...

Bővebben..

EU-n kívüli szoftverértékesítés

Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése?

Bővebben..

Használt cikk áfabevallás

Franciaországból beszerzett bontottgépjármű-alkatrészek értékesítésével foglalkozik a vállalkozás. A francia törvények szerint a beérkező számlán 10 százalékos áfa van felszámolva, és a számlán fel van tüntetve, hogy használt, és, hogy az...

Bővebben..

Használtautó-beszerzés EU-ból, előlegszámla, áfa könyvelése

Egy futárszolgálati tevékenységet végző kft. EU-ból vásárol használt autókat. A gépkocsik beszerzéséről előlegszámla került kiállításra. Az előleget a cég elutalta, azonban a gépjárművek csak 4 hónap múlva érkeznek meg. Az...

Bővebben..

Külföldi munkavállaló, magyar munkáltató?

Cégünk svéd anyavállalatunk gépeit értékesíti és szervizeli Magyarországon. Az anyavállalat kérésére Szerbia területén is folytatnunk kellene ezt a tevékenységet. Lehetőségünk van-e arra, hogy a magyar vállalat alkalmazásába felvegyünk egy szerb...

Bővebben..

Számla kiállítása - mikor és mi alapján?

Konszignációs raktárba szállítja az eladó a termékeit, hetente megnézi a felhasználást, és ezt számlázza le körülbelül 30 napos fizetési határidővel. Jelenleg nem rendelkezik olyan szerződéssel az ügyfél, amely időszakos elszámolást...

Bővebben..

Gyakorlati tanácsok a mindennapi munka során gyakrabban megjelenő kérdések, problémák megoldásához, téves szabályértelmezésből adódó, hibás végrehajtáshoz, kapcsolódó adókockázatok kiküszöböléséhez.

Bővebben...

InterTax Pro

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet