Megbízhatóság fokozása versus kettős adóztatás „in the air”? - A szokásos piaci eredménytartomány meghatározása interkvartilis alkalmazásával

A kapcsolt vállalkozások egymás közötti ügyleteinek a jövedelemadó alapjára esetlegesen gyakorolt hatásának semlegesítése minden államban egyre nagyobb jelentőségű feladat, amely az adózókra és az adóhatóságokra is komoly terhet ró. További nehézséget jelent a többi adónemmel összevetve, hogy a transzferárazás nem szorítható egzakt szabályok keretei közé, nem feltétlenül alakítható ki olyan módszer, metodika, rendezőelv, amely bizonyos, hogy minden egyes kapcsolt ügyletre szokásos piaci árelvnek is megfelelő alkalmazást biztosít.

 A cikk elolvasása kb. 4,5 percet vesz igénybe.

Sőt, ha ugyanazon ügyletre – amennyiben lehetséges - egynél több módszerrel készítjük el a szokásos piaci ár elemzését illetve levezetését, egyáltalán nem biztos, hogy azonos, de még az sem biztos, hogy közel hasonló eredményt kapunk. Éppen ezért igyekeznek az adóigazgatások egyes szabályozási elemeken keresztül egzaktabbnak tűnő szabályokat, módszertant meghonosítani, amelyek objektívabb megítélést tesznek lehetővé. Ennek egyik területe az interkvartilisek alkalmazásának szabályozása, amely 2015-től a magyar transzferár szabályozásba beépült. Kérdés azonban, hogy a remélhetőleg egzaktabb helyzeteket teremtő szabályozási elem valóban egységes és megbízható jogalkalmazást tesz lehetővé, vagy inkább hozzájárul a potenciális kettős adóztatás valószínűségének megnövekedéséhez?

2015. január 1-jével gyakorlatilag főszabállyá tette a jogalkotó, hogy amennyiben ár- vagy eredménytartomány adódik eredményül egy transzferár levezetés, elemzés során, statisztikai módszerek alkalmazásával szűkíteni szükséges az eredményül adódott tartományt. Ez alól kivétel csak abban az esetben lehetséges, ha fennállnak a 22/2009 (X.16.) Pm rendelet (továbbiakban „PM rendelet”) 7/A §-ában rögzített feltételek. Az új szabályozás értelmében [Tao. 18. § (9) bek. és Rendelet 7/B. §)] az elemzés eredményeként adódó tartomány interkvartilis tartományra történő szűkítése kötelező az alábbi három feltétel együttes fennállása esetén:

- az adózó a szokásos piaci árat nem az összehasonlító árak módszerével határozza meg,

- az adózó a szokásos piaci ár meghatározása során adatbázist használ adatforrásként, és

- az összehasonlító elemzés 10-nél több vállalat legalább három pénzügyi éve adatait veszi figyelembe, vagy az összehasonlító minta terjedelme meghaladja a 15 százalékpontot.

Az interkvartilis tartomány kötelező alkalmazása alól akkor mentesülhet az adózó, ha

-   az összehasonlító elemzés eredményeként adódó minta minden egyes eleme vonatkozásában funkcionális elemzést végzett,

-   és ennek, valamint az összehasonlíthatóságot meghatározó további tényezők vizsgálata eredményének a transzferár nyilvántartásban megfelelő módon történő dokumentálásával kétséget kizáró módon igazolta, hogy az ellenőrzött ügylet és az összehasonlított ügylet összehasonlítható, továbbá

-   az összehasonlíthatóság megállapítását kizáró hiányosság nem áll fenn.

A kvartilis – vagyis az a statisztikai módszer, amely 4 egyenlő részre osztja az értéksort - nem transzferár specifikus statisztikai eszköz, módszer, hanem olyan, empirikus eloszlások vizsgálatára, elemzésére alkalmas statisztika módszer, amelyet a transzferárazás során is alkalmazunk, alkalmazhatunk tartományként adódó eredmény pontosítására. A kvartilisképzés az elemzések eredményeként adódó teljes piaci ár- vagy eredménytartományt úgy befolyásolja, hogy a teljes tartományt jelentő minimum és a maximum értékek közötti értékek helyett csak a középső 50%-nak megfelelő elemszámot engedi a szokásos piaci eredménytartományként figyelembe vehető tartományban maradni. A többi elemet, vagyis a teljes tartomány elején és végén elhelyezkedő elemek alsó és felső 25-25%-át kizárja a figyelembe vehető elemek sorából. A tartomány használata bizonyos fokig enyhítheti a potenciális pontatlanság mértékét, ám ugyanakkor el is fedhet, figyelmen kívül hagyhat olyan tényezőt, amelyet az adózónál indokolt lenne figyelembe venni. Szükséges még azt is kihangsúlyozni, hogy elemzési, levezetési hiba, hibás módszer, nem megfelelő vagy gazdasági tartalommal nem rendelkező mutatószám alkalmazása esetén az interkvartilis tartomány nem teszi elfogadhatóvá az egyébként kifogásolható levezetés, számítás eredményeként adódó tartományt.

Az interkvartilisek alkalmazása veszélyekkel is járhat. A transzferárazás elemzések minden egyes lépésénél vélelmeket állítunk fel, mivel hacsak nincs belső összehasonlítható adatunk, információnk, akkor bizonyos, hogy nem tudunk magasfokú összehasonlíthatóságot biztosítani az összehasonlításhoz. Vélelmezzük, hogy az adott, a vizsgált fél piacán működő társaságok hasonlóan végzik tevékenységüket, hasonló tényezők, körülmények hatnak rájuk, hasonlóképpen hozzák meg üzleti döntéseiket, s ebből kifolyólag közel hasonló eredményességet kellene elérniük. Ha pedig az elemzés eredménye az, hogy jelentősen eltérő a vizsgált társaság eredményessége ezen, összehasonlítható társaságok eredményességétől, akkor ismét vélelmezzük azt, hogy ennek oka csakis a kapcsolt státusz kaptán felmerülő „lehetőségekre” vezethető vissza. Miközben egy társaság eredményességének más társaságokéitól való eltérését nem kizárólag a kapcsolt ügyletekben alkalmazott árak okozhatják, márpedig a transzferár miatti kiigazítás kizárólag ez utóbbi, a kapcsolt ügyletek függetlenekétől eltérő árazása miatti kiigazításnak lehet eszköze.

Mindezek miatt az interkvartilisek alkalmazása tekintetében különösen fontos a józan ítélőképesség. Míg az adózó oldaláról a teljes ár-, eredménytartomány alkalmazása automatikusan felveti az elfogadhatónak tekinthető tartomány nagyobb mértékű pontatlanság, addig az interkvartilis tartomány főszabálykénti alkalmazása pedig szükségszerűen magában hordozza értékes és összehasonlíthatónak tekinthető társaságok, adatok kizárásnak lehetőségét, s ezáltal a kettős adóztatás nagyobb veszélyét, valószínűségét. Az utóbbi pedig legalább ugyanakkora probléma, mint az előbbi, ezért álláspontom szerint mindkét félnek – az adózóknak és az adóhatóságnak is – meg kell tenni minden tőle telhetőt azért, hogy e problémák elkerülhetők, mérsékelhetők legyenek.

Az adózók részéről ennek egyik eszköze, hogy a funkcionális és kockázatelemzést minél pontosabban végzik, a keresési stratégiát alaposan határozzák meg, s a közbenső mintában végzett további kézi szűrésnél körültekintően döntenek arról, mely társaságokat hagyják benne az összehasonlíthatónak tekintett mintában, és melyeket és milyen okok mentén zárják ki a többit. Ha pedig az adódó eredménytartományhoz képest eltérést mutat az adózó eredményessége, az ügyleti ár, akkor bizonyos, hogy a transzferár elemzésen túlmutató elemzés szükségesek ahhoz, hogy az adózó igazolni tudja, az adózó eredményessége bizonyosan nem a kapcsolt ügyletekben alkalmazott árak, feltételek szokásos piacitól eltérő volta az oka.

Egy igen alapos szoftveres és kézi szűrés eredményeként adódó összehasonlíthatósági minta alapján képzett – teljes - tartomány akár megbízhatóbb is lehet, mint az, ha kevésbé specifikált a szűrés és mellette interkvartilist használunk. Ez az oka annak is, hogy a magyar szabályozástól eltérően egyes államok nem teszik kötelezővé az interkvartilis alkalmazását, hanem az – OECD Transzferár irányelvekkel összhangban – ajánlásokat fogalmaznak meg az alkalmazására vagy épp az alkalmazás elhagyására.

Minthogy az egész transzferár elemzés célja az, hogy a kapcsolt ügyletek miatti esetleges adóalap-torzítások hatása semlegesítésre kerüljön, ezért fontos, az adómorál alakulására is jelentősen kihathat az, hogy - bármilyen eljárást is követünk a szokásos piaci ár meghatározására -, az adóztatás alapját képező adóalaptömeg olyan nagyságú legyen, amelynél az adózó is azt érzi, hogy annyi adót fizet, amennyit a teljesítménye alapján jogszerűen fizetnie kell, és amely mellett az állam is nyugodt lehet afelől, hogy hozzájut a nemzetközi egyezmények, nemzeti jog alapján őt joggal megillető adóteljesítményhez, adóbevételhez.

Az interkvartilisek alkalmazására vonatkozó új rendelkezéseket első alkalommal a 2015. évben kezdődő adóévi adókötelezettség megállapítása és az ezen adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítése során kell alkalmazni, vagyis a 2015. évi üzleti évről legkésőbb 2016. május 31-ig elkészítendő transzferár dokumentációk során. A szabályozás kétségtelenül egységesít egy vitákra is gyakorta okot adó jogalkalmazási kérdést, ám kérdéses, hogy valóban sikerül a rendelkezés révén pontosítani a transzferár elemzések eredményeként adódó szokásos piaci ár- vagy eredménytartományokat, vagy megnöveli azon esetek számát, ahol valószínűsíthető a kettős adóztatás fellépése.

Az interkvartilis tartomány szükségessége vagy épp nem szükséges volta tehát mindenkor körültekintést igényel. Helyes, körültekintő alkalmazása nem nélkülözheti e statisztikai módszer alkalmazását megelőző elemzési lépések helyénvalóságát, lehetőségekhez képesti pontosságának biztosítását, illetve azt, hogy elegendő számú összehasonlítható társaság maradjon a mintában. Ezek ismeretében, függvényében lehet arról dönteni, állást foglalni, hogy egy konkrét ügylet, konkrét elemzés esetében indokolt-e egy adódó tartományon belül interkvartilis tartományra szűkíteni a tartományt vagy sem.

A cikk megjelent a Penta Unió Zrt. "5 perc adó" szakmai oldalán.

A kép forrása: Daniela Baluchová tanulmánya

 


Legfrissebb híreink

Ekáer-kötelezettség import esetén

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben..

USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír...

Bővebben..

Negyedéves ellenőrzés - megéri megtenni!

Megbízható adózók? Megbízható adózók! A 2016-tól elindult adózói minősítési rendszer (Art. 6/A-M. §) februárral újabb minősítési időszakot tudhat maga mögött.

Bővebben..

A nagymama, mint székhelyszolgáltató? Jobb félni, mint megijedni?

Bonyolultak a szabályaink. Egyre nehezebb eligazodni bennük. De érdemes időt szánni az eligazodásra, mert ha nem, előfordulhat, hogy olyan adókötelezettséget generálunk magunknak, ügyfeleinknek, amely valójában nincs, maga a jogalkotó és...

Bővebben..

Közösségen belüli beszerzés

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett...

Bővebben..

Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne...

Bővebben..

Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal:...

Bővebben..

Közvetített szolgáltatás

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók...

Bővebben..

Moss rendszer – elektronikus szolgáltatások

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek. Kell-e az egyéni vállalkozónak...

Bővebben..

Fordított áfa és arányosítás

Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított...

Bővebben..

Áfafizetési kötelezettség

Egy magyar motorforgalmazó kft. cross motorokat értékesít EU tagállam magánszemélyeinek, akik útlevéllel igazolják személyazonosságukat, aláírásukkal vállalják, hogy saját országukban eleget tesznek az áfafizetési kötelezettségüknek. A kft. áfamentes számlát állít ki...

Bővebben..

Nyugta kiállítása

Utazási iroda saját szervezésű utakat online foglaláson keresztül is értékesít. Ebben az esetben a fizetés módja paypal vagy bankkártyás. A 900 ezer forint alatti szolgáltatásoknál, ha a vevő nem kéri...

Bővebben..

EU-n kívüli szoftverértékesítés

Kérném állásfoglalásukat a következő kérdésben. Magyar cég kifejlesztett egy szoftvert, amit internetes felületen szeretne értékesíteni, online letöltési lehetőséggel USA-beli piacra. Ilyenkor hogyan alakul az adózás, az áfa kérdése?

Bővebben..

Dropshipping: amerikai megbízó, magyar bizományos

Létre szeretnék hozni egy webshopot. Saját tervezésű polókat árulnék dropship módon (bizományosi ügylet) magánszemélyek részére. Én magam csak a designokat tervezném és az értékesítést végezném. Az “üres” pólók beszerzését, design-ok...

Bővebben..

Közösségi termékértékesítés – webáruház

Az áfát általános szabályok szerint megállapító egyéni vállalkozó Ausztriában és Szlovéniában szeretne villanymotoros gumicsónakokat értékesíteni – üzletkötők segítségével – magánszemélyeknek és vállalkozásoknak is egyaránt. Milyen papírokkal tudja igazolni külföldi vállalkozásoknak...

Bővebben..

Kérdezzen, s mi válaszolunk! Az online információs szolgálat oldalon könnyen megválaszolható adózási kérdésekre kaphat választ jelképes díj ellenében. Ha nekünk rutin az, ami Önnek problémát jelent, szívesen segítünk e formában gyorsan és egyszerűen.

Tovább az online információs szolgálathoz...

InterTax Pro Kft.

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet