Kérdése, kételye van? Tegye fel, szerezzen bizonyosságot mielőbb!

Ezen az oldalon, az online információs szolgálat oldalon keresztül egyszerű, könnyen megválaszolható adózási kérdésekre kaphat választ jelképes díj ellenében. Ha nekünk rutin, ami Önnek problémát jelent, szívesen segítünk e formában gyorsan és egyszerűen.

Hogyan működik? Mit tegyen?

Írja meg kérdését, illetve kérjük, adja meg a számlázáshoz szükséges adatokat a jobb oldali beviteli felületen.

Kérdését áttekintjük, s amennyiben az megfelel a fentiekben jelzetteknek, megküldjük Önnek a díjbekérőt e-mailen. A díj bankszámlánkon történő jóváírását követő munkanapon megadjuk kérdésére a választ. A kérdés és a válasz – ez irányú kérése esetén anonimizáltan – a honlapon is megjelentetésre kerül.

Az online tájékoztatás díja 4.000 Ft + áfa.

Amennyiben kérdése az ügylet részletesebb ismeretét igényli, egyedi vagy összetettebb, normál díjas adótanácsadás keretében tudjuk biztosítani a válaszadást. Nemzetközi adózást, adótervezést, transzferárazást érintő témákban, illetve írásbeli állásfoglalást igénylő megkeresésekben az online tájékoztatás nem lehetséges.

Hogyan tegye fel kérdését?

Kérjük, hogy körültekintően, pontosan fogalmazza meg a kérdését. Minden olyan részletre térjen ki, amely szükséges lehet ahhoz, hogy kérdésére minél pontosabb válasz legyen adható.
Kérdése elküldése előtt érdemes szétnézni a korábbi kérdés-válaszokban is, lehet, hogy meg is találja problémájára a választ.

Az oldalon több, nem csak az online információs szolgálat útján beérkezett kérdések és az azokra adott válaszok olvashatók.

Ekáer-kötelezettség import esetén

2017. május 05 1

Ha harmadik országból importálunk nagy értékű árut továbbértékesítési céllal, akkor keletkezik-e EKÁER kötelezettség?

Bővebben...


USA-ból származó osztalék adózása Magyarországon

2017. május 05 1

Egy magyar illetőségű magánszemély külföldi osztalékban részesült 2016-ban. Az osztalék kifizetése magyar értékpapír szolgáltatón keresztül történt. A magyar értékpapír szolgáltató által kiállított igazoláson annyi szerepel, hogy mi volt az értékpapír neve, mennyi volt az osztalék bruttó összege (USD-ben és árfolyam megadva ), a külföldön levont forrásadó összege (kb. 30%) és hogy a forrásországgal van kettős adóztatást kizáró egyezmény.

Ezen osztalék után kell-e fizetni Magyarországon jövedelemadót?

Bővebben...


Közösségen belüli beszerzés

2016. december 29 1

Egy kft., amely áfaalany, Franciaországból hoz be ruhákat. Közösségi adószáma van, így a francia fél áfamentesen számlázott, a kft. az áfabevallásába befizetendő és a visszaigényelendő oldalra is beállította. Később kilépett az áfa alól, alanyi adómentességet választott (az adószáma is 2 helyett 1 lett). A francia partnerrel ezt a változást nem közölték, így a francia cég továbbra is áfa nélkül a közösségi adószámot feltüntetve számlázott a kft.-nek.

  • Most mit kell tennie a kft.-nek: önellenőrzéssel az áfát be kell vallania és befizetnie (Visszaigényelni már nem tudja, mivel alanyi adómentes.)
  • Hogyan kellett volna helyesen eljárnia amikor alanyi adómentes lett, hogy ez a helyzet ne alakuljon ki?
  • Milyen esetben lehet alkalmazni a 10 ezer eurós áfamentességi értékhatárt?

Bővebben...


Bizományosi értékesítés két közösségi tagállami ügyfél között

2016. december 29 1

Kérném segítségét abban, hogy milyen módon és mikor kell számlázni, mikor és milyen adót kell fizetni, milyen adószámokkal kell rendelkeznie egy magyar kereskedelmi cégnek, ha romániai ügyfelével bizományosi szerződést kötne. A szerződés értelmében a készleteket folyamatosan töltenék fel - minden esetben Magyarországról fuvarozva a vevő telephelyére -, és havonta elszámolnak a fogyással, melyet ekkor fizetne a vevő. Készletet csak akkor hoznának vissza Magyarországra, ha az eladó ezt kifejezetten kéri készlethiány, vagy alacsony forgási sebesség miatt.

Bővebben...


Háromszögügylethez kapcsolódó raktározás

2016. december 29 1

A cég - DE - Németországi gyártó B cég - CZ -Nemzetközi üzletlánc cseh beszállítója C cég - HU - Nemzetközi üzletlánc magyarországi leányvállalata - végső vevő A számlázási útvonal: DE Német gyártó - CZ beszállító-nemzetközi üzletlánc - HU leány végső vevő Fuvarozási útvonal: DE Német gyártó - HU magyarországi bérraktár - HU végső vevő A kérdésem az, hogy az ügyletben mi a magyarországi bérraktározó cég státusa áfa és ekáer szempontjából? Milyen feltételek szükségesek így a bérraktározáshoz? A fuvaroztató a német gyártó. A fuvarparitás CIP, az áru mindaddig a német gyártó tulajdona, amíg az üzletlánc raktára át nem veszi azt. Kötelez-e a raktározás magyarországi telephely létesítésére? Az ügylet magyarázata, hogy az üzletlánc raktára egyszerre csak kis mennyiséget vesz át az áruból, és hogy a gyártó megspórolja a gyakori kis mennyiség szállítási költségét, Magyarországon, egy kapcsolt vállalkozásánál tárolna nagyobb mennyiséget, és innen szállítana gyakrabban a végső vevő magyarországi raktárába. A bérraktározást vállaló cég egyébként ilyen árut nem forgalmaz, a bérraktározásról szolgáltatási számlát állít ki.

Bővebben...


Közvetített szolgáltatás

2016. december 29 1

Társaságunk reklámtevékenységgel foglalkozik. Ügyfelei részére a megrendelt reklámokhoz szükséges reklámhordozókat (plakátok, szóróanyagok, matricák stb.) külső felekkel legyártatja, az ügyfél által a számára leadott kreatív alapján, továbbá esetenként a legyártott reklámhordozók kihelyezésére, majd eltávolítására is külső féllel köt szerződést. A megrendelő ügyféllel kötött szerződésben szerepel, hogy a társaság alvállalkozót vesz/vehet igénybe e tevékenységek elvégzésére, továbbá a szerződésben a kampány díja három tételben (médiadíj, gyártási költség, logisztikai költség) van meghatározva.

Kérdésem az, hogy a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül-e? A társaság analitikus, munkaszámonkénti nyilvántartást vezet az egyes megrendelt reklámkampányokról és azok kimenő számláihoz kapcsolódóan igénybe vett gyártási és logisztikai tevékenységek beérkező számláiról. Amennyiben a gyártási és a logisztikai költség közvetített szolgáltatásnak minősül, a HIPA alapból történő levonáshoz megfelelő-e a szerződés azzal, hogy az szerepel benne, a gyártási és logisztikai tevékenységekhez alvállalkozó vehető igénybe, illetve megfelelő-e a számla, amelyen feltüntetésre kerül, hogy "közvetített szolgáltatást tartalmaz", és médiadíj mellett külön sorban szerepel a "gyártási költség", és külön sorban a "logisztikai költség". Amennyiben ez így nem megfelelő, mi lenne a helyes, elfogadható eljárás, megoldás?

Bővebben...


Moss rendszer – elektronikus szolgáltatások

2016. december 28 1

Egy alanyi mentes egyéni vállalkozó interneten szolgáltatást értékesít, amit bárhol le tudnak tölteni a vevők. A vevők között vannak EU-n belüli és kívüli magánszemélyek. Cégek, adóalanyok nincsenek.

Kell-e az egyéni vállalkozónak közösségi adószámot kiváltania? Ha kell, akkor az EU-n belüli magánszemélyeknek áfásan kell-e a számlát kiállítani? Az adott ország áfájának megfelelően? És ha így kell kiállítani, akkor a Moss rendszerben – úgy tudom – kell bevallást adni is erről?

Bővebben...


Fordított áfa és arányosítás

2016. december 28 1

Adómentes bevételek felmerülése miatt szükséges a vállalkozásnál az arányosítás. A tételes elkülönítés nem lehetséges, ezért arányszám alapján határozzuk meg a le nem vonható áfát. Vannak fordított áfás értékesítések, valamint fordított áfás beszerzések. Kérdésem, hogy a fordított áfás beszerzések alapját (amikor az áfát a vevő fizeti) bele kell-e számítani a levonási hányadba? Ha igen, akkor miért?

Bővebben...


Áfafizetési kötelezettség

2016. december 28 1

Egy magyar motorforgalmazó kft. cross motorokat értékesít EU tagállam magánszemélyeinek, akik útlevéllel igazolják személyazonosságukat, aláírásukkal vállalják, hogy saját országukban eleget tesznek az áfafizetési kötelezettségüknek. A kft. áfamentes számlát állít ki ezen magánszemélyeknek a vásárláskor. Kérdésünk: az áfatörvénynek megfelelően, szabályosan járunk-e el?

Bővebben...


Nyugta kiállítása

2016. december 28 1

Utazási iroda saját szervezésű utakat online foglaláson keresztül is értékesít. Ebben az esetben a fizetés módja paypal vagy bankkártyás. A 900 ezer forint alatti szolgáltatásoknál, ha a vevő nem kéri a számlát, nyugtákat állítunk ki, melynek dátuma a fizetés napja. Minden vevővel személyes kapcsolatunk van, a szolgáltatás igénybevételénél átadjuk a nyugtákat. Mivel nagy részben külföldi utasaink vannak, így a nyugta, illetve a számla postázása nem megoldás számunkra, hiszen az utassal előbb találkozunk személyesen, mint ahogy a postai kézbesítéssel a bizonylatot megkaphatná. A kérdésem az lenne, hogy a fenti módszer alkalmazásával (ha nem kér számlát, nyugtát adunk) helyesen járunk el vagy sem? Ha nem, mi lenne a szabályos bizonylatolás?

Bővebben...


Tegye fel Ön is kérdését itt!

InterTax Pro Kft.

1138 Budapest, Úszódaru u. 6.

Mobil: +36 30 6700 192
Skype: k_bartha
Email: info@intertaxpro.hu

Térképnézet